Őszi búzából 3,9 millió tonnás, kukoricából 8,1 millió tonna termés várható idén az előzetes becslések szerint.
Az augusztus eleji állapot szerint 923 ezer hektár őszi búzát - ez a termőterületek 97 százaléka - takarítottak be 4.2 tonnás hektáronkénti hozam mellett, szemben a tavalyi országos 3,7 t/ha termésátlaggal. Az őszi búza betakarítható területe 953 ezer hektár, amely közel 59 ezer hektárral kevesebb a tavaly learatott területnél.
Augusztus elsején lépett életbe a földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. A jogszabályban a családi gazdálkodók körébe vonták a testvéreket is, így váratlan események bekövetkeztekor van kinek tovább vinnie a gazdaságot.
Négymilliárd forintnyi nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők. A rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújthatóak be.
Korábban a támogatható baromfiféléket a Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a BTO megszűnésével a rendszer számai már nem alkalmazhatóak, ezért a számmal ellátott támogatható baromfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel. A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, hogy a támogatott szárnyasok köre nem változik.
A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 100 millió forintos támogatást nyújt az állattartókkal termeltetési szerződést kötő és termeltetési előleget biztosító kereskedelmi vállalkozások, az állati terméket feldolgozók és a termelői csoportok részére. Újdonság, hogy az idén már azok a termeltetők is igényelhetik a támogatást, akik vágómarha-tartó gazdálkodókkal szerződnek.
Az ötezer főnél kevesebb lakosú településeken a támogatható mikrovállalkozások körét a pálinkafőzdékre is ki fogják terjeszteni – közölte V. Német Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára csütörtökön Budapesten egy szakmai tanácskozáson.
Hozzátette: így a pálinkafőzdék is hozzájuthatnak az Új Magyarország vidékfejlesztési program mikrovállalkozásokat segítő forrásaihoz. Ez maximum 35 millió forintot jelent, 60-65 százalékos támogatásintenzitás mellett. Jelezte: a pálinkafőzés ösztönzése nemcsak a hagyományok továbbélését jelenti, hanem munkahelyteremtő erő is egyben, példaként említette a gyümölcstermelést. A minőségi gyümölcs pedig nélkülözhetetlen kelléke a jó pálinkának.
Születőben az élelmiszerlánc biztonságának új intézményei. Napjaink egyre gyakrabban jelentkező és egyre súlyosabb következményekkel járó élelmiszerbotrányai vezetnek el ahhoz a felismeréshez, hogy az élelmezési és élelmiszerbiztonság a nemzetek biztonságának alapeleme. A korábbiaknál nagyobb jelentőséget kap tehát agrár- és élelmiszergazdaságunk súlyos válsága. Ez jelentős részben arra vezethető vissza, hogy az élelmiszerlánc különböző szintjei (termelés, feldolgozás, értékesítés) közti szerves kapcsolatok megszakadtak.
Kétszáztíz millió eurót biztosít az unió a zöldségtermelők azonnali megsegítésére - jelentette be Dacian Ciolos uniós biztos. A kártérítés mértéke a 2007-2010 közötti átlagos zöldségértékesítési árak 50 %-a lesz. A TÉSZ-ek (Termelői és Értékesítési Szervezetek) tagjai, az Operatív Programjuk figyelembe vételével, akár 70%-os kárenyhítést is elérhetnek.
Az unió azokat a gazdákat kompenzálja, akik a németországi hasmenésjárvány okozta pánik miatt nem tudták eladni a zöldségeiket. A döntés a gazdák lehető legszélesebb körét érinti, az őstermelőket is.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős valamint egészségügyért felelős államtitkára és a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára üdvözli a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa és az oktatási jogok biztosa közös állásfoglalását, mely az egészséges, helyi termékek megjelenését sürgeti a közétkeztetésben.
A Nemzeti Vidékstratégia társadalmi vitája a hónap végén lezárul, és a koncepció véglegesítését követően várhatóan ősszel kerül a parlament elé - közölte Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára egy keddi budapesti szakmai tanácskozáson.
A Nemzeti Vidékstratégiai Koncepció Országgyűlési Nyílt Napja 2011. május 18-án került megrendezésre a Vidékfejlesztési Minisztérium Színháztermében. A társadalmi vita nyílt napján Szeremley Béla a HANGYA elnöke az érdekképviseletek és civil szervezetek felkért hozzászólói között tartott előadást, melynek szövege alább olvasható: